Mi a fasizmus?

Teszi fel a kérdést...
Bibó István. A német politikai hisztéria okai és története c. írásában.(1942-44)
Központi erkölcsi alapgondolata nincs. Válaszolja. Csupán a keresztény,nemzeti és demokratikus értékképzésnek származéka. Végső lényege, hogy a nyugati emberiség néhány aktuális társadalmi erkölcsi problémáját torz módon próbálja megoldani.
Szó sincsen arról, hogy a törvényen kívüli emberek szövetkezése bármikor is számba vehető tényező volna a fasizmus létrehozói között.
A törvény uralmának legnagyobb ellensége szerinte nem a törvényen kívüli ember, hanem azok a tisztátlan és hamis helyzetek, melyek a törvényt rosszá, semmitmondóvá és képmutatóvá teszik.
Ebben a tekintetben sajnos a két világháborút lezáró béke nem különbözik egymástól.  Mármint, hogy eleve torzulásokat vonz  maga után.

A Kelet-Közép-Európai ember a II. világháború után már a 2. torz tömegdemokrát látta létrejönni. 
Fasizmus ott alakulkul ki, ahol a nemzet ügye és és a szabadság ügye szemekerülnek egymással.
Kommunizmus ott alakul ki, ahol a nemzet ügye megszűnik létezni, a szabadság ügye hazugsággá válik.
Ebben az újtipusú, mai diktatúrában rettenetes erők támadják a nemzet ügyének létjogosultságát, a szabadság ügye hazugság marad. Ebben az értelemben a kommunizmus tovább éléséről,terjedéséről beszélünk. Marx ugyan elültette a magántulajdon és közösségi tuladon közötti minőségi különbség fogamát, a magántulajdon és profitjának méretbeli korlátlansága és a kíméletlen versenyhelyzet miatt,
sőt, mára már verseny sincs,a kisember szempontjából a két diktatúra lényegét tekintve egygyökerű.
A kelet-európaiaknak akkor nyújtották át a demokratikus szabadságjogokat, amikor saját szervesen kialakult demokráciájuknak és gazdaságuknak éppen lealkonyult.Mindezt egy hihetetlen felsőrendűségi arroganciával, gazdasági kizsákmányolással párosították. Az Unió kibővítése egyáltalán nem volt demokratikus folyamat.
Az ezidáig két izmos szakaszt produkáló kommunizmus ugyanúgy a demokratikus fejlődés deformációs terméke, mint a  fasizmus .

 A közösségi érzelmek tömeges demokratizálódása az új szakaszban a volt gyarmatokra és a katonailag megtámadott területekre is ki fog terjedni.
szociális gondoskodás-szabadság
nemzeti minőség-osztatlan emberiméltóság
szervesség-kultúrális/vallási különbség
munka alapú társadalom-túlnépesedés
Ezzel nehezítve a feladatainkat.
Ne felejtsük, a nyugateurópai ember számára a zsákutcás fejlődés ténye, amelybe jutott, csak most kezd derengeni.
Értelmiségének jelentős része 1945 óta folyamatosan ápolta a kapcsolatokat a  kommunistákkal.  
Saját logikájából, meg saját fejnélküliségéből  eredően képtelen a fenntarthatatlan fejlődés megváltoztatására. Ezekből születnek olyan döntések, mint most:jöjjön már "önként"a rabszolgamunka helybe, lássa már a kelet-európai, túl sok a bére, és a többségnek sose lesz munkája.
Belegondolt-e már abba valaki, hogy ezek a migránsok keményen át lettek verve? Hiszen Európa régóta nem tudja és sajnos nem is akarja saját állampolgárai számára az oszthatatlan emberi méltóságot(szabadságot) megadni. Akár csak az egyenlő munkáért egyenlő bért.
Nemzetek szabadsága, nemzetek egyenlősége,nemzeti önrendelkezés joga súlyosan sérül.
Önrendelkezési jog, demokrácia, szocializmusra való hivatkozás legfeljebbb szólamokban létezik.
Diktatúra ott alakul ki, ahol a nemzet ügye megszűnik létezni, a szabadság ügye hazugsággá válik.