az 1848 utáni helyzetről

1848. március 15.-e után Magyarország két lényeges taktikai hibát vétett:
-1848-ban a még erős abszolutizmust megtámadja (túl korán)
-1867.-ben dualizmus néven a már gyenge abszolutizmusba préseli be magát, ahelyett, hogy a környező kisnépek szabadsághősévé akarna válni. Saját érdekében-is.
Ennek az ellentmondásnak a "feloldása" csak hazugságtömeggel volt lehetséges.
Ez tette többek között lehetővé két olyan világháború kiszolgálását...

további gondolatok,Bibó kapcsán

Bibó István az 1978.-ban írt Az 1956 utáni helyzetről című művében a kollektív tébolyok születéséről, ezek esetlegességéről beszél.
A ma széles körben elterjedt üldözéstudatok, "matrixban gondolkozások" ...

Bibó István,képek, gondolatok

 Az ember, kinek gondolatai időszerűbbek ma, mint megírásuk pillanatában. Akkor...

Az önmagát radikális kétfülűnek határozó gondolatai a közállapotokról

Van egy régmúltunk, amivel nem tudunk mit kezdeni.
Ma a magánmítoszok korában /mikor mindenki rajzolhatna magának multat, míg másoknak kárt nem okoz/ miért irígylik egyesek mások szabadságát és fantáziáját?
Miért acsarognak megint mások az un.ballib globalisták elnyert díjaira? Hiszen globalista díj csak globalista gondolkozásért jár. Sőt teljesíteni is kell érte.
Ez persze nem jelenti sohasem, hogy akik nem globalisták, vagy globalisták, de nem nyernek díjat, nem jól teljesítenek.
Nem önbizalmunk súlyos gyengeséről van szó?
A világ most jut a szabad kisérletezések fázisába, tekintettel arra, hogy a mai problémákra az eddigi válaszok nem használhatók.
Igenis  minden valódi teljesítményt felmutató kisérletnek megvan a maga értelme. Legyen az
filozófiai természetű,  biokerteket érintő, közösségépítő, vagy akár költészeti/(össz)művészeti.

 Van egy Trianonunk, amivel ...