"Bibó István nyomán:a géniusz per-lekedés a világgal..."
Olyan emberek sora mint Szókratész, Johanna vagy akár Bibó István.
A géniusz ilyenkor magára hagyottság, és nem IQ-hegycsúcs, pláne nem született előjog.
A humor nyelvén fogalmazva: nix ugri-bugri helyett UGRI-BUGRI, vagy finom(?)főzelék,az egyetlen olyan főzelék, amely választható, amelyre válasz adható,interaktív.
A perben elbukó géniusz a fennálló társadalom és jogi rend kemény kérgén rést üt egy emberségesebb, árnyaltabb, hajlékonyabb új jogrendért.
Jogszociológiai távlatokból nézve a jog fejlődésével a szerepek kicserélődnek. A perben még a géniusz itéltetik meg, a perben lemészárolt nagy géniusz vagy az elvérzett kis értékek történelmi távlatban maguk válnak értékmérőkké, amelyeknek színe előtt a per jogtételei és bírái méretnek le és itéltetnek el.
A kiütköző értékkonfliktusok tisztító erejénél fogva válik a jog emberségessebbé, mélyebbé, méltányosabbá, hajlékonyabbá.
Egy fontos dolog, amit mindehhez Bibó István hozzátesz:
Minden pernek megvan a kis lokális géniusza.
Ez a fajta gondolkozásmód és a netes infók nyujtják a lehetőságet a többszemponból(nemcsak gazdasági)többszempontú(ma már szabadbbnak tűnő)világrend kialakításához.
Ellentétben a mai, egyközpontú, magát demokratának határozó(szabadnak csak néhány euróatlantiai számára mondható)letűnő világrenddel.
E gondolkodásmódból 3 dolog rögtön következik:
-szükség van egy 2. nürbergi perre, hogy az első után elkövetett háborús bűnökért felelősek felelőségre vonhatóak legyenek
-a vagyonszerzés mértéke és fajtája korlátozható legyen
-európai uniós vezetők lemondatása és újraválasztása a népszuverenitás elvének alapján és
az eltitkolt kereskedelmi tárgyalások jogalapján:bizalmalmatlanság alapján.
