2019. december 27., péntek

Miért volt Nietzsche szkíta?: a "Hajnalpír" a budaörsi hajnalok tükrében.

                                                                                                                       Genova, 1886.
                                                                                                                       Budaörs,2019.
A szkítaság fogalmaim szerint nem magyarság-kérdés, annál sokkal tágabb. Nemnyugat-európai őskeresztény ősiség. A 13. apostol (Pál. Paulus, Saul )-később,Krisztus halála után becsempészett apostol- előtti időkbe pillantás.

a KOLLEKTÍV TUDAT, az ÖSZTÖNÖK mainál sokkal mélyebb megismerése adhat majd erre
definíciót, meg egy szélesebb értelmű, mainál precízebb, nem birodalom-szemléletű történelem-szemlélet.

A Hajnalpír című Nietzsche-mű műfaja 5 fejezetre osztott epigramma-sor. Másféle gondolat-menet kifejtésére alkalmas mint a bekezdés-tárgyalás-befejezés (ok-okozati egyirányúságú) hierarchikussága.Ugyanakkor alkalmas egy szabálytalan időközönként becsempészett költőiség, egyfajta költői logika elfogadtatására is. Zseniális.

Nietzsche idegenként tekint Wágnerre és az egész skandináv mítoszkörre.
Ugyanígy a rózsaszín, egyetemes emberszeretet(József Attila Eszmélet című versében megfogalmazott hétköznapi boldogságra emlékeztethet) megfogalmazásával sem tudott mit kezdeni, nem tartotta élőnek, kellőképpen bonyolultnak középen a Jóistennel.
Ehhez képest paradox és élő a horizonton fellépő Krisztus, a Hiánykép.

Ösztönszinten minden őseink által átélt vezérlés-elem bennünk van.Mint ahogy a jövő is és a jelen is.
Így az is bennünk lehet, hogy nem kell porban csúszva imádnunk a hatalom szellemét.

Pont erről beszél Krisztus, kinek szavát azonnal meghamisítják.
Fényevő lények között élünk,ha magunk nem is vagyunk fényevők.
Ösztönvilágunkat persze ugyanúgy lebutítjuk, kívülről hagyjuk befolyásolni, mint ebben a furcsa korban,amelyben valamennyien egyszerre élünk, az életünket.Ebben a mindenki mindenkit saját érdekének kívánalmai szerint manipuláló világban csak győztesek és áldozatok vannak. A win-win típusú társadalmi játszmák száma és lehetősége hihetetlenül lecsökken. A vesztesek ellen minden eszköz megengedett, Európában  a gyilkosság is (pl. nálunk Kozma gyilkos büntethetősége).A veszteseknek egyetlen eszköze marad, az önismeret,a manipulatív szándékok időben való felismerése.
Pedig minden dolog önmagában teljes és élő, kivéve:
-az anyag anyaga(ipari szemét, azaz felesleg,kívülről ránk kényszerített, anyag-gyártása), szokták ökológiai lábnyommal leírni
-a tőkét termelő tőke
-a másik fölött totális hatalomra törő manipulátor, gyilkos, és bármiféle ideológia, így a vallás mentén kényszerítő (EZ NEM A HIT HANEM A HATALOM SZINTJE!).Ráadásul mára az ideológia és vallás kezd egymásba folyni.
                                                                       *
Nietzsche-nél  az immoralitás a morális előítéletektől való megszabadulás, egyfajta jövőbe mutató morál. Valamint az ösztönökkel (a saját múltunkkal) való összhangban levés.
A növényi  természet bennünk van. A darwinizmusnak félreértett evolúció helyett az evolúció a megértés,átélés.Fényben élés (fényevés) és áldozatiság.
Ugyanígy az állati természet is bennünk van. Ösztön és erény általi meghatározottság. Állatnál ez morál, embernél még csak morális előítélet. Az embert az emberfeletti teszi emberré. Az emberi(feletti) természet lényege gondolat,érzelem és ösztön összehangolása.   A gondolat és érzelem alapegységei, illetve ezek egyfajta genetikai összefoglalásai is ösztönszerűek és öröklődőek (például nevezzük hajlamnak).
Mi van az erény (azaz a morális előítélet fölött? Miközben az állatoktól nem leszármazunk, hanem szakadékmentesen illeszkedünk (majd) a természethez, ez maga a törzsfejlődésünk.
Nem együtt-érzés  alakul ki majd, hanem egyérzés (egy-lényegű) érzés (szkítaság).
Emberként a több mint törvény, a morál feletti morál jelentheti csak a Tejutat, a bennem (szívemben) levő Krisztust.
                                                                         *
Pál (Saul, Saulus, Paulus) 13.,nem Krisztus-kortárs apostol a legerőszakosabb lelkek egyike, a bűnkitaláló vallás alapítója, akit féktelen uralomvágy jellemzett. Erkölcscsősz, kinek rögeszméjévé vált a zsidó törvény betartatása.Ugyanakkor diktátor volt, számára nem volt érvényes a törvény. A keresztfán a morál fölötti morált semmisítették meg, valamint magát a törvényt, a vétkek mint olyan töröltetett el (őskorrupció!). Ha ugyanis a törvény betartatik, Krisztus nem halhat meg a keresztfán(szkíta gondolat). Halottá vált a keresztfán a testiség is (a bordélyok és a pornó fülledt világa, a gender, mint sebészeti biznisz eme halott testiségé). Paulus óta az elit számára az isteni a dicsőségben való előzetes dőzsölés lehetősége. A végleges HALÁL képe és a korai keresztények által őrzött elképzelés:ÁTVÁLTOZÁS,MEGVÁLTÁS, MEGVILÁGOSODÁS közé történt egy hozzátoldás POKOL-ról.  Micsoda kép: előtérben  a vétkek,melyet szabadon elkövethetek,hiszen a bűnbocsánat révén el lesznek törölve, háttérben a pokol tüzei fenyegetnek, közöttük kifeszítve egy halállal fenyegető diktatúra hálózata.
Kialakulhatott egy bűnös/beteg/boldogtalan kereszténység.
                                                                       *
Nietzsche filológiai bohózatnak tartja az Ótestamentum kihúzását a zsidók lába alól, azt állítván nem tartalmaz mást mint keresztény tanításokat. Ez az erőltetett ideológiai erősítés  máig hat, mint ahogy ez kiderül Megadja Gábor:A szabadság reakciós harcosai c. (2019.Századvég Kiadó) művéből. Jobboldali,sokszor zsidó származású  angolszász területre emigrált filozófusokat  elemez, beszél a liberális emancipáció kísérletének kudarcáról. Arendt(orosz) és Leo Strauss(német) a német liberális demokrácia hibájaként említi, hogy képtelen volt a totalitarizmusnak ellenállni. Strauss a felvilágosodás bírálata közben az "eretnek"katolikus Heideggerrel és Schmittel együtt utasítja el a bismarki Kulturkamf eredményét a liberális nemzetállamot. Arendt szerint az emancipáció egyenlőséget ígér a zsidóknak, pedig a különbözőségük tette különlegessé őket.A polgárjoggal egy történelem nélküli, megvetett néppé váltak a történelemben.Csak egy nép keretei között élhet az ember emberként az emberek között.
                                                                     *

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése