Ugri-bugri

"Bibó István nyomán:a géniusz per-lekedés a világgal..."
Olyan emberek sora mint Szókratész, Johanna vagy akár Bibó István.

 

A géniusz ilyenkor  magára hagyottság, és nem IQ-hegycsúcs, pláne nem született előjog.
A humor nyelvén fogalmazva: nix ugri-bugri helyett UGRI-BUGRI, vagy finom(?)főzelék,az egyetlen olyan főzelék, amely választható, amelyre válasz adható,interaktív.
A perben elbukó géniusz a fennálló társadalom és jogi rend kemény kérgén rést üt egy emberségesebb, árnyaltabb, hajlékonyabb új jogrendért.
Jogszociológiai távlatokból nézve a jog fejlődésével a szerepek kicserélődnek. A perben még a géniusz itéltetik meg, a perben lemészárolt nagy géniusz vagy az elvérzett kis értékek történelmi távlatban maguk válnak értékmérőkké, amelyeknek színe előtt a per jogtételei és bírái méretnek le és itéltetnek el.
           

A kiütköző értékkonfliktusok tisztító erejénél fogva válik a jog emberségessebbé, mélyebbé, méltányosabbá, hajlékonyabbá.

Egy fontos dolog, amit mindehhez Bibó István hozzátesz:

Minden pernek megvan a kis lokális géniusza.

 

 

 

 

 

Ez a fajta gondolkozásmód és a netes infók    nyujtják a lehetőságet a többszemponból(nemcsak gazdasági)többszempontú(ma már szabadbbnak tűnő)világrend kialakításához.

Ellentétben a mai, egyközpontú, magát demokratának határozó(szabadnak csak néhány euróatlantiai számára mondható)letűnő világrenddel.

 

E gondolkodásmódból 3 dolog rögtön következik:

 

-szükség van egy 2. nürbergi perre, hogy az első után elkövetett háborús bűnökért felelősek felelőségre vonhatóak legyenek

-a vagyonszerzés mértéke és fajtája korlátozható legyen

-európai uniós vezetők lemondatása és újraválasztása a népszuverenitás elvének alapján és

az eltitkolt kereskedelmi tárgyalások jogalapján:bizalmalmatlanság alapján.