Az ember, kinek gondolatai időszerűbbek ma, mint megírásuk pillanatában. Akkor...belső emigráció járt neki 56-os szerepvállalásáért. A bolsevik és minden más félelemre alapító rendszert elutasított. Humanizált államberendezkedési kisérletnek tekinti a görög-római-középkori-európait és a kinait. Krisztus személyiségéből a szelídség hatalmának felismerését emeli ki.
Tipikusan harmadik utas gondolkodó ő, aki a hivatásos reakcióstól és a hivatásos forradalmártól
egyforma távolságot tart. Az öncélú forradalmiság erőszakkultuszától és a fasizmusnak nevezett erőszakkultusztól végkép távol van. Megemlíti a hidegháború "hősét" McCarthy szenátort, mint szebennálló emberfajtát. A marxista forradalmiság öngóljának tartja a gazdasági tényezők előtérbe helyezését. Holott a döntő a társadalom belső egyensúlya, aránylagos fokozódó erőszakmentessége és a társadalom egészét kielégítő igazságossága.
Fontosnak látja a hatalom an-arhikussá, uralom nélkülivé válását, a hatalomgyakorlás funkcióit szolgálattá alakítjuk át mind szervezési mind erkölcsi tartalmakban. A társadalomban meg kell történnie mindennemű felelőtlen, kevés személyre koncentráló mamuttulajdon felszámolásának. El kell vetni a mamuttulajdonra vonatkozó liberális kultuszt (ezt 1972-ben írja!), az egypártrendszert a szocializmusból.
"Ha nincs intézményes módja a (társadalmi) bizalom kifejezésének, akkor valamilyen formában létrejön az embernek a másik ember részére való kiszolgáltatottsága, amely a kizsákmányolást is magába foglalja, de annál tágabb fogalom, mert a hatalmi kiszolgáltatottságot és sok minden egyéb kiszolgáltatottságot tartalmaz- a szellemi kiszolgáltatottságot is.
Az elit, az oligarhia funkciótlanná vált, vagy mert elvesztette, vagy rosszul tölti be a funkcióját.
Értelmiségi diktatúra jött létre.
Óriási különbség van a között a tulajdon között, amely egy emberi személyiség kiteljesedéséhez szükséges és a nagyméretű tulajdonformák között. Nem tulajdonról van szó, hanem más emberek feletti hatalmi helyzetről.
A tulajdon jogi fogalmát kellene szűkítenünk, a korlátlan tulajdon állítólagos szabadságideológiája helyett.
Most már megérthetjük miért a nemzetállamok vannak útban. Ezen a szinten lehet csak ma már korlátozni valamelyest. Hajaj mekkora visítás lesz. Hallom.
Hátmég, ha hozzáírom, Bibó szerint a részvényes tulajdonosi jellege nem más, mint az uzsorakamatot felvevő hitelezőé!
/Bibó István: Az európai társadalomfejlődés értelme 1971-72/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése