további gondolatok,Bibó kapcsán

Bibó István az 1978.-ban írt Az 1956 utáni helyzetről című művében a kollektív tébolyok születéséről, ezek esetlegességéről beszél.
A ma széles körben elterjedt üldözéstudatok, "matrixban gondolkozások" ...
a kollektív tébolyok  szándékos kiváltásáról szólnak.
A lélektani, társadalomlélektani ismeretek, na meg persze az emberiség közös "kincsét" képező, egyre szaporodó kollektív tébolyélmények tapasztalatai, lehetővé teszik, hogy nemcsak fegyverek, de komplett lélektani technikák is bevethetők.
Tudjuk, vagy tudni véljük, Lenint lepecsételt vagonban juttatták a lehető legjobb helyre.
Bibó felhívja a figyelmet a francia forradalmi Terror (a Terror és Napóleon) szerepére a legújabb kori gyilkos ellentmondások születésében. Az egyik, hogy a XIX. század elejétől kezdve létrejöt két terméketlen emberfajta: a reakciós és a hivatásos forradalmár. Ma inkább aktív jobb illetve baloldalinak fogalmaznánk. Mára világszerte viselkedési sémává lett. Ez legjobban a fiatalok netes
aktuálpolitikai tudattartalom-kavalkádjaiban érhető tetten (indulatiságban és miheztartásnélküliségben szenzációsan).
A forradalom értelme Bibó szerint a pillanatnyi erőszak. A politika művészete az ilyen pillanatok felismnerése.
Igenám, de a lélektani fegyverek bevethetően készen állnak. Ráadásul alkalmazóik titokban maradhatnak. Azonkívül az emberi természet maga a hatalom akarása.
A pillanatnyi erőszakkal hatalomra jutott miért nem lenne érdekelt a hatalom megtartásában, ugyanakkor ő maga alkalmazhatja ugyanezeket az eszközöket( például a félelem felkeltését és életben tartását).
Bibó példái a nem terrorban végződő jó forradalomra, amikor a hatalom élethalálharc nélkül feladta pozicióját, a közösségi mozgás a megfelelő pillanatban megáll:
-angol forradalom
-1848.március 15.Budapest
A dualizmus erre az alapra húzott szűk kabátnak bizonyult és ebből fakadt alapvetően a
a kelet-közép európai kisállamok nyomorúsága( a magyaroké is). Könnyedén meg kellene ettől a kabáttól végre szabadulnunk.(Bibó akkor kerül a panteoni helyére, ha ledobtuk, mármint ezt a kabátot.)
Nem Magyarország nagysága vagy kicsinysége a lényeg. Hanem, hogy az adott térségben a magyarok (is) jól érezhessék magukat. Egyfajta szerves fejlődés indulhasson a térségben.
Ez pedig csak akkor lehetséges, ha szereti a szomszédait. Mert Magyarország nagy.
Mától. Ebben a térségben senki nem fenyeget senkit fegyverrel és erőszakkal.
Viszont szomszédaival közösen szeretne fellépni a tényleges veszély ellen,a nemzeti szint kihagyása ellen, a háborús uszítás ellen,idegen etnikum bármivel indokolt tömeges befogadása ellen.
Ha Ukrajna szétesik(szerintem elkerülhetetlen) vissza a babaruhát. De semmiféle testvérharc nem elképzelhető.